Ezt sok faktor befolyásolja, de a legfontosabbak:

• a vetésforgód, azon belül is az, hogy mi ELÉ kerül a takarónövény;
• a talajtípusod és a klimatikus adottságok;
• mit szeretnél elérni a takarónövénnyel (pl. talajlazítás, nitrogénkötés, gyomelnyomás);
• mikor tudod vagy mikor szeretnéd elvetni, és mikor megsemmisíteni;
• és persze hogy mennyit szánsz rá hektáronként.

Ezek alapján szaktanácsadóink segítenek a legjobb keverékek kiválasztásában.

Tipp: a hazai időjárás miatt érdemes 2 vagy 3 vetésidővel is próbálkozni és így kiválasztani a mixeket, pl. egy júliusi nyári mix, egy augusztus végén vetett kifagyó mix és egy szeptember-októberi vetésű áttelelő mix. Egy jobb évben mind a három, egy rosszabb évben legalább egy, de inkább kettő ki fog kelni ezek közül.

Mivel azt mondjuk, hogy kezeld úgy a takarónövényeidet, mint a főnövényedet, ezért érdemes a gabonavetőgépet választani a vetésre, mert ezzel tudod a legpontosabban belehelyezni a magot a talajba. Természetesen az, hogy 2 tartályod van a vetőgépen és tudsz 2 mélységbe vetni (apróbb magokat sekélyebbre, nagyobb magokat mélyebbre), az már a technológia netovábbja.

Ha nincs a vetőgéppel való vetésre lehetőséged, vagy gyorsan kell haladnod, akkor marad a talajművelő gépre szerelt aprómagszóró, vagy a műtrágyaszóróval való elszórás és betárcsázás. Ezek is működhetnek, de bizonyos fajok nem viselik jól a szórva vetést, valamint egyenetlenebb lehet az állományod.

Röviden, tömören: nem.

A hosszabb verzió: bizonyos magok valóban képesek szétválni a többitől és a magtartály tetejére kerülni vagy lemenni az aljára.

A keverékeink összetételénél figyelünk arra, hogy az apró- és nagymagok között közepes méretűek is legyenek, valamint arra kérünk, hogy vetéskor ne tankolj be több 100 vagy 1000 kilót a tartályba, ha lehetséges. Érdemes 200-400 kilóval dolgozni, és különösen figyelni arra, hogy a hosszabb vonulásnál ne legyen vetőmag a vetőgép tartályában.

Sajnos mindenkivel előfordult már, hogy a legjobb minőségű magok felhasználása és a legnagyobb odafigyeléssel történő vetés mellett sem kelt ki a keverék. Mit lehet tenni?

• Figyelj a vetésidőre: sokszor a gyenge kelés oka a nem megfelelő vetésidő, sajnos ősszel 1-2 hét is sokat számít, tehát az augusztus vége nem egyenlő a szeptember közepével. Nekünk csak két hét, de a keveréknek élet-halál kérdése lehet.
• Figyelj a vetésmélységre: a túl mélyre kerülő aprómagok nem tudnak feljönni, a túl sekélyre kerülők pedig a vadak, madarak vagy egyszerűen a hőség áldozatai lesznek.
• Figyelj a növényvédő szerek utóhatásaira: ebben növényorvos kollégáink sokat tudnak segíteni, mert bizony van olyan gyomirtó szer, ami még a takarónövény vetése után is „visszaszól”.
• Figyeld a csapadékot: ha a vetésidőre vonatkozóan augusztus közepét mond a címke a zsákon, de augusztus első napjaira mond egy rendes zuhét a meteorológia, akkor vesd el nyugodtan a keveréket! Tapasztalatunk szerint a megázott keverék sokkal erőteljesebben kel, mint az, amelyik eső utáni nedves talajba került.

Ezek egy összetett kérdés, de szerencsére írtunk róla egy tartalmas cikket, amit itt találsz meg.

A megsemmisítésre (terminálásra) számos mód áll rendelkezésre, de alapvetően a legnépszerűbbek:

• kifagyás,
• hengerezés,
• totális gyomirtás,
• legeltetés,
• szárzúzás/kaszálás és
• leforgatás.

A módszerekről készítettünk egy ingyenesen elérhető videót, amelyet itt tudsz megnézni.

Igen, sőt, akkor fejti ki a legjobban a hatását, mert amíg le nem áll a talajélet, addig táplálja a talajlakó élőlényeket, majd tavasszal (ha áttelelt) már a főnövény előtt menedéket és táplálékot nyújt a mikrobáknak.

De a legjobb része az, hogy télen és kora tavasszal semmilyen módon nem kell a földeken dolgoznod, nyugodtan töltheted mással az időt.

Erről megoszlanak a vélemények, és mások a tapasztalatok is. A skála igen széles: a vetés előtt 1-1,5 hónappal korábbi ledolgozástól a vetés utáni pre-poszt gyomirtásig terjed.

A tapasztalataink azt mutatták, hogy például egy napraforgó előtt érdemes 3, de inkább 4 héttel megsemmisíteni a keveréket legalább kémiai úton. Kukorica esetén sikerrel vetettünk „zöldbe”, azaz a takarónövények még a lábukon álltak és csak vetés után, kelés előtt kapták meg a totális gyomirtást.

Nincs egységes recept, mindenkinek érdemes a saját területein kikísérletezni a legjobb megoldást, de általában azt szoktuk mondani, hogy március közepétől (amikor már stabilan 10 Celsius fok felett van a napi középhőmérséklet) lehet a totális gyomirtást alkalmazni, majd ha szükséges belenyúlni sekélyen a talajba, akkor azt leghamarabb két héttel, legkésőbb pedig egy nappal a vetés előtt tegyük meg (természetesen az időjárás függvényében).

Ebben növényorvos kollégáink részletesen tudnak segíteni, de pár sarokpont, ami glifozát esetén különösen fontos:

• a tankkeverék pH-ja,
• tapadásfokozó,
• nitrogén hozzáadása.

Ha olyan pillangós is van a keverékben, ami nem fagyott el (pl. bükkönyfélék), akkor a glifozát önmagában nem lesz elég, azt valamilyen hormonhatású készítménnyel (pl. 2,4-D) ki kell egészíteni.

Sokszor azt gondoljuk, hogy a takarónövénybe csak egy csúcsszuper, 40-50 milliós vetőgéppel lehet vetni. Ez igaz is lenne, ha nem lennének leleményes gazdák és kiváló aftermarket megoldások (Precision Planting, NorAn Tech stb.), amikkel fel tudod okosítani a régebbi vetőgépedet.

Láttunk már direktvetni Kuhn Maxima I-es vetőgépet is, meg Monosem NG-vel is volt már zöldbe vetés (azaz a totális gyomirtást csak pre-posztban kapta meg a takarónövény-állomány). Sokszor a csoroszlyanyomást is túlbecsüljük: mivel kellően puha, tortaszerű talaj marad a takarónövények után, nem kell a maximumra állítani a nyomást, hiszen ezzel csak „bevakolnánk” a magárok falát. A túl tömör magárokból a csíranövény nehezen tud „kitörni”.