Technológia

Hogyan vezethetők be a takarónövények a gazdaságomba?

Minden gazda egyedi, ezért minden gazdaság egyedi. Mégis vannak olyan univerzális elvek és megoldások, amelyek szinte mindenhol működnek.

A talajegészség 6 alapelve

A Talajreformnál a technológiánkat a talajegészség 6 alapelvére alapozzuk, ami egy útmutatás a jövedelmező, krízisálló gazdaság megteremtéséhez. Egyszerűen megjegyezhető és alkalmazható listáról van szó:

  1. Ismerd meg a kontextusodat!
  2. Minimalizáld a talaj bolygatását!
  3. Tartsd a talajt fedett állapotban!
  4. Növeld a növényi sokféleséget!
  5. Tarts élő gyökereket a talajban!
  6. Integráld az állattartást is a rendszerbe!

A kontextus fontossága

Bár a talajegészség alapelvei univerzálisak, az alkalmazásuk mindig attól függ, hogy Te milyen természeti adottságú helyen gazdálkodsz (talajtípus, klíma, vetésforgó), mik a céljaid, miben hiszel, vagy éppen miben nem hiszel.

Ezért végzünk minden évben számtalan takarónövényes kísérletet, és ezért kínálunk a 21 előre összeállított receptünk mellett szinte végtelen egyedi kombinációt az 50 felhasznált növényfajnak köszönhetően. Minden évben az eladott takarónövény-keverékeink 25-30%-a egyedi recept alapján készül.

Minimalizált talajbolygatás

Ha elhagyod a vasakat, akkor valamivel azokat pótolni kell. A szántás és az intenzív talajművelés valóban sok agronómiai problémát megold, de legalább ugyanennyi problémát okoz is.

A takarónövények a talaj teljes profilját képesek átlazítani, a felső pár centitől akár 1,5 méteres mélységig. Fontos, hogy többféle gyökérzettípust használjunk (bojtos gyökér, karógyökér stb.) és a takarónövények által elért lazultságot később felesleges talajműveléssel ne tegyük tönkre. Ekkor tud egy olyan talajlakó közösség felépülni, amely az ideális (és vassal nehezen elérhető) talajszerkezet mellett további szolgáltatásokkal (tápanyag-körforgás, szénmegkötés, jobb vízgazdálkodás) is a rendelkezésünkre áll.

Folyamatos talajtakarás

A talajt védő „páncél” fenntartásához nem csupán a takarónövények, hanem a főnövények maradványai is szükségesek – ezért mondjuk, hogy a következő főnövény vetése az előző aratásakor kezdődik.

Természetesen a takarónövények is fontosak, hogy fedjék a talajt olyankor, amikor nincs haszonnövény a területen, valamint a maradványaikat is érdemes megőrizni a következő kultúra vetéséig.

A sokféleség fontossága

A takarónövény olyan, mint egy újabb elem a vetésforgóban, éppen ezért úgy is szükséges kezelni, mint egy főnövényt vetésidő, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás és „betakarítás” (azaz terminálás) szempontjából.

Válassz olyan növényeket a keverékedbe, amelyek kórokozók és kártevők tekintetében nem okoznak problémát a következő főnövénynél (és az előző főnövény se hozzon bajt a főnövény nyakára)! Használd ki, hogy olyan fajokat is alkalmazhatsz a keverékedben, amelyeket fővetésben nem tudsz vagy akarsz termeszteni (pillangósok, olajlen, négermag, facélia stb.)!

Élő gyökerek 365 napon keresztül

A talaj akkor él, ha fedve van, ezt mindannyian tudjuk. Ennél még jobb, ha élő növényekkel van takarva, mert azoknak a növényeknek a gyökerei váladékokat bocsátanak ki, amelyek táplálják a talajlakó élőlényeket.

Olyan ez a talajnak, mint egy sportolónak az edzőtábor a világbajnokság előtt: szeretnénk, ha élesben minél jobban teljesítene a talajunk, de erre előtte fel kell készítenünk. A gyökerekkel átszőtt, laza, élettel teli talajba kerülő mag biztosan jobban fog fejlődni és végül aranyérmes termést hoz, mint az a mag, amelyik elporosított, lezsarolt, halott földbe kerül.

Az állattartás integrálása

A növénytermesztés és az állattartás évezredeken keresztül együtt fejlődött, így a talajok, a növények és az állatok is kötődnek egymáshoz. Csak az utóbbi pár évtizedben választottuk szét őket.

Egy jó takarónövény-keverék a legeltetésben is segít, és ha ez a legeltetés szakaszosan történik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a talaj is meghálálja az állatok jelenlétét a negatív hatások (pl. taposás, tömörödés) nélkül. A lelegelt takarónövények még intenzívebb gyökértömeget növesztenek, ami tovább lazítja a talajt és táplálja a mikrobákat.

Miért válaszd a Talajreform technológiáját?

Zöldítő keveréket számtalan helyen vásárolhatsz, de csak a Talajreform rendelkezik az alábbiakkal:

Talajra alapozott technológia: a takarónövény nem egy újabb inputanyag, hanem egy komplex technológia része. Ezt a technológiát mi már 8 éve tökéletesítjük hazai körülmények között.

Gazdaközpontú tanácsadás: szaktanácsadóink egész évben a talajmegújítással és a takarónövényekkel foglalkoznak. Ott vagyunk Veled a keverék kiválasztásától a következő főnövény vetéséig.

Eredményfókuszú megközelítés: a mezőgazdaságban is az a lényeg, hogy a jobb alsó sarokban mit látunk. Technológiánkat úgy raktuk össze, hogy rövid- és hosszú távon is megtérüljön.

Gyakran ismételt kérdések

Keverékválasztás és vetés

Melyik keverék való nekem?

Ezt sok faktor befolyásolja, de a legfontosabbak:

  • a vetésforgód, azon belül is az, hogy mi ELÉ kerül a takarónövény;
  • a talajtípusod és a klimatikus adottságok;
  • mit szeretnél elérni a takarónövénnyel (pl. talajlazítás, nitrogénkötés, gyomelnyomás);
  • mikor tudod vagy mikor szeretnéd elvetni, és mikor megsemmisíteni;
  • és persze hogy mennyit szánsz rá hektáronként.

Ezek alapján szaktanácsadóink segítenek a legjobb keverékek kiválasztásában.

Tipp: a hazai időjárás miatt érdemes 2 vagy 3 vetésidővel is próbálkozni és így kiválasztani a mixeket, pl. egy júliusi nyári mix, egy augusztus végén vetett kifagyó mix és egy szeptember-októberi vetésű áttelelő mix. Egy jobb évben mind a három, egy rosszabb évben legalább egy, de inkább kettő ki fog kelni ezek közül.

Hogyan érdemes elvetni?

Mivel azt mondjuk, hogy kezeld úgy a takarónövényeidet, mint a főnövényedet, ezért érdemes a gabonavetőgépet választani a vetésre, mert ezzel tudod a legpontosabban belehelyezni a magot a talajba. Természetesen az, hogy 2 tartályod van a vetőgépen és tudsz 2 mélységbe vetni (apróbb magokat sekélyebbre, nagyobb magokat mélyebbre), az már a technológia netovábbja.

Ha nincs a vetőgéppel való vetésre lehetőséged, vagy gyorsan kell haladnod, akkor marad a talajművelő gépre szerelt aprómagszóró, vagy a műtrágyaszóróval való elszórás és betárcsázás. Ezek is működhetnek, de bizonyos fajok nem viselik jól a szórva vetést, valamint egyenetlenebb lehet az állományod.

Nem fog osztályozódni a mag?

Röviden, tömören: nem.

A hosszabb verzió: bizonyos magok valóban képesek szétválni a többitől és a magtartály tetejére kerülni vagy lemenni az aljára.

A keverékeink összetételénél figyelünk arra, hogy az apró- és nagymagok között közepes méretűek is legyenek, valamint arra kérünk, hogy vetéskor ne tankolj be több 100 vagy 1000 kilót a tartályba, ha lehetséges. Érdemes 200-400 kilóval dolgozni, és különösen figyelni arra, hogy a hosszabb vonulásnál ne legyen vetőmag a vetőgép tartályában.

Mi van akkor, ha nem kelt ki?

Sajnos mindenkivel előfordult már, hogy a legjobb minőségű magok felhasználása és a legnagyobb odafigyeléssel történő vetés mellett sem kelt ki a keverék. Mit lehet tenni?

  • Figyelj a vetésidőre: sokszor a gyenge kelés oka a nem megfelelő vetésidő, sajnos ősszel 1-2 hét is sokat számít, tehát az augusztus vége nem egyenlő a szeptember közepével. Nekünk csak két hét, de a keveréknek élet-halál kérdése lehet.
  • Figyelj a vetésmélységre: a túl mélyre kerülő aprómagok nem tudnak feljönni, a túl sekélyre kerülők pedig a vadak, madarak vagy egyszerűen a hőség áldozatai lesznek.
  • Figyelj a növényvédő szerek utóhatásaira: ebben növényorvos kollégáink sokat tudnak segíteni, mert bizony van olyan gyomirtó szer, ami még a takarónövény vetése után is „visszaszól”.
  • Figyeld a csapadékot: ha a vetésidőre vonatkozóan augusztus közepét mond a címke a zsákon, de augusztus első napjaira mond egy rendes zuhét a meteorológia, akkor vesd el nyugodtan a keveréket! Tapasztalatunk szerint a megázott keverék sokkal erőteljesebben kel, mint az, amelyik eső utáni nedves talajba került.
Mennyi nitrogént kötnek meg a pillangósok?

Ezek egy összetett kérdés, de szerencsére írtunk róla egy tartalmas cikket, amit itt találsz meg.

Terminálás, direktvetés

Milyen módon tudom megsemmisíteni a takarónövényeket?

A megsemmisítésre (terminálásra) számos mód áll rendelkezésre, de alapvetően a legnépszerűbbek:

  • kifagyás,
  • hengerezés,
  • totális gyomirtás,
  • legeltetés,
  • szárzúzás/kaszálás és
  • leforgatás.

A módszerekről készítettünk egy ingyenesen elérhető videót, amelyet itt tudsz megnézni.

Meghagyhatom télre a takarónövényt?

Igen, sőt, akkor fejti ki a legjobban a hatását, mert amíg le nem áll a talajélet, addig táplálja a talajlakó élőlényeket, majd tavasszal (ha áttelelt) már a főnövény előtt menedéket és táplálékot nyújt a mikrobáknak.

De a legjobb része az, hogy télen és kora tavasszal semmilyen módon nem kell a földeken dolgoznod, nyugodtan töltheted mással az időt.

Tavasszal mikor érdemes terminálni?

Erről megoszlanak a vélemények, és mások a tapasztalatok is. A skála igen széles: a vetés előtt 1-1,5 hónappal korábbi ledolgozástól a vetés utáni pre-poszt gyomirtásig terjed.

A tapasztalataink azt mutatták, hogy például egy napraforgó előtt érdemes 3, de inkább 4 héttel megsemmisíteni a keveréket legalább kémiai úton. Kukorica esetén sikerrel vetettünk „zöldbe”, azaz a takarónövények még a lábukon álltak és csak vetés után, kelés előtt kapták meg a totális gyomirtást.

Nincs egységes recept, mindenkinek érdemes a saját területein kikísérletezni a legjobb megoldást, de általában azt szoktuk mondani, hogy március közepétől (amikor már stabilan 10 Celsius fok felett van a napi középhőmérséklet) lehet a totális gyomirtást alkalmazni, majd ha szükséges belenyúlni sekélyen a talajba, akkor azt leghamarabb két héttel, legkésőbb pedig egy nappal a vetés előtt tegyük meg (természetesen az időjárás függvényében).

Mire figyeljek a kémiai terminálásnál?

Ebben növényorvos kollégáink részletesen tudnak segíteni, de pár sarokpont, ami glifozát esetén különösen fontos:

  • a tankkeverék pH-ja,
  • tapadásfokozó,
  • nitrogén hozzáadása.

Ha olyan pillangós is van a keverékben, ami nem fagyott el (pl. bükkönyfélék), akkor a glifozát önmagában nem lesz elég, azt valamilyen hormonhatású készítménnyel (pl. 2,4-D) ki kell egészíteni.

Hogyan tudok vetni bele?

Sokszor azt gondoljuk, hogy a takarónövénybe csak egy csúcsszuper, 40-50 milliós vetőgéppel lehet vetni. Ez igaz is lenne, ha nem lennének leleményes gazdák és kiváló aftermarket megoldások (Precision Planting, NorAn Tech stb.), amikkel fel tudod okosítani a régebbi vetőgépedet.

Láttunk már direktvetni Kuhn Maxima I-es vetőgépet is, meg Monosem NG-vel is volt már zöldbe vetés (azaz a totális gyomirtást csak pre-posztban kapta meg a takarónövény-állomány). Sokszor a csoroszlyanyomást is túlbecsüljük: mivel kellően puha, tortaszerű talaj marad a takarónövények után, nem kell a maximumra állítani a nyomást, hiszen ezzel csak „bevakolnánk” a magárok falát. A túl tömör magárokból a csíranövény nehezen tud „kitörni”.

Aszály, terménypiac, termelési költségek – csak néhány a rengeteg mezőgazdasági kihívásból. Fektess már most a talajaidba a takarónövényekkel, és ezek a dolgok nem fognak két vállra fektetni!

Molnár Tamás
Vezető szaktanácsadó
Pest megye és Dunától keletre
+36 70 943 43 81
tamas@talajreform.hu

Michels Ambrus
Területi tanácsadó
Észak-Magyarország
+36 70 776 68 85
michels@talajreform.hu

Iványi Gábor
Területi tanácsadó
Kelet-Magyarország
+36 30 733 36 74
gabor@talajreform.hu

Schumicky Péter
Okleveles növényorvos
Dunától nyugatra
+36 70 943 43 01
peter@talajreform.hu

Tánczos István
Talajtani szakmérnök
Nyugat-Dunántúl
+36 70 608 36 51
istvan@talajreform.hu

Lengyel Lajos
Okleveles növényorvos
Észak-Dunántól
+36 30 605 01 37
lajos@talajreform.hu