Összetétel

68% lóbab
30% homoki zab
2% facélia
 

Leírás

A lóbab a hirtelen hőmérsékletcsökkenést nem bírja, és nem annyira fagytűrő, mint a bükkönyfélék. Azonban a későn vetett lóbab képes áttelelni, ha a főhajtás el is fagy, a mellékhajtások tavasszal növekedésnek indulnak. Az aszályra érzékeny, így arra mély gyökerezéssel reagál (akár 80-90 cm mélyen). A gyökérsavai jól mobilizálják a lekötődött foszfort, és mivel a nitrogénkötés foszforigényes folyamat, ezért szoros kapcsolatot alakít ki a talajban lévő mikorrhiza gombákkal. Nagy biomasszát képes fejleszteni, de a maradványai könnyen lebomlanak. Mivel lassú a kezdeti fejlődése, érdemes a gyomelnyomás végett egy vagy több gyorsan növekedő takarónövénnyel együtt vetni. Erre szolgál a keverékben a homoki zab.

A homoki zab gyors növekedésű, allelopatikus hatású és nagy zöldtömeget képző növény, ennek köszönhetően kiváló gyomelnyomó is. A bojtos gyökere mélyre hatol és jó talajállapotot hoz létre, valamint ő is segíti a foszfor felvehetőségének növelését. Amennyiben homoki zab van a keverékben, ügyelni kell arra, hogy az utána következő aprómagvú főnövényünk vetése előtt két héttel terminálva legyen, mert a lebomlása során felszabaduló allelopatikus anyagok csírázásgátló hatásának megszűnéséig ennyi időre van szükség (nagymagvú növények esetén elhanyagolható ez a hatás).

A facélia kiválóan javítja a talajszerkezetét a feltalajban, ezzel csökkentve a talajművelés energiaigényét. Kiváló foszfor mobilizáló. Gyorsan bomló gyökérzete nitrogénben, foszforban, káliumban és kalciumban gazdag. Ezen kívül nematosztatikus (gátolja a fonálférgek fejlődését és távol tartja őket) és nematicid (fonálféreg ölő) hatású.
 

Mihez ajánljuk?

A recept mögött

„Ha csak egy takarónövényt választhatnék, a lóbab lenne az. Ha megengednél még egyet, akkor tennék hozzá egy kis facéliát.” – Frédéric Thomas