Bevezetés

A talaj feletti biomassza tömege elérheti a 8 000 kg/ha mennyiséget, a felvett nitrogén mennyisége pedig a 140-170 kg/ha-t is elérheti. A 25-40 cm mélyre hatoló vastag karógyökér és annak akár 1,5 méretig nyúló folytatása képes az eketalpak és tömörödött talajrétegek áttörésére.

Erősségek

• Talajlazítás
• Erózióvédelem
• Vízgazdálkodás javítása
• Fonálféreg-elnyomás
• Tápanyagok felvétele
• Gyomnövény-elnyomás
• Termésátlag növelése

Használat

A speciálisan takarónövény célra nemesített retekfajták 1-1,5 méteres képesek feltörni a tömődött talajrétegeket, egyfajta biológiai mélylazítást hajtva végre földjeinken. A fölös tápanyagok felszívása és egész télen keresztül történő tárolása is fontos előny, különösen a nitrogén, foszfor, kálium, kén, kalcium és bór esetén. Elpusztulása után a retek tavasszal mindezt visszaereszti a talajba, elérhetővé téve a következő főnövény számára. Megfelelő talaj- és időjárási körülmények között hektáronként 100-150 kilogrammnyi N hatóanyagot vesz fel a növény, így kifejezetten ajánlatos szerves trágya őszi kijuttatása után vetni. A téli elfagyás vagy tavaszi gyomirtásuk után képződő maradványok képesek a tavaszi gyomok elnyomására.

Előnyök

Az ősszel vetett reteknek minimum 3-4 hétre van szüksége előnyös hatásai kifejtésére – 10 hét vagy annál hosszabb időszak az első téli fagy előtt már a maximális hatáshoz is elegendő. Maradványai tavasszal gyorsan lebomlanak, így áprilisra tiszta magágyunk marad. Az ősszel felvett tápanyagokat felvehető formában bocsátja a következő főnövény rendelkezésére. A retekkel bevetett területek tavasszal gyorsabban száradnak ki és hamarabb melegszenek fel. A karógyökér helyén maradó üreg javítja a talaj vízgazdálkodását, csökkenti az eróziót és elősegíti a következő kultúra gyökereinek gyorsabb fejlődését, a tömődött rétegek áttörését. A lebomlás során képes a betegségek és a fonálférgek nyomásának csökkentésére.

Hátrányok

A tavasszal vetett retek lassabban fejlődik, kisebb gyökeret növeszt és a maghozás miatt gyommá válhat. A keverékekben is érdemes csökkenteni az arányát, mert a gyors növekedés miatt konkurálhat a többi fajjal – 2-4 kg/ha a javasolt norma. A tavaszi lebomlás során záptojásszerű szagot bocsátanak ki. Ha a takarónövény után főnövénynek is keresztesvirágzatút szeretnénk vetni, akkor fokozódik a betegségek veszélye.

Technológia

Vetése szórva és vetőgéppel is történhet. A vetésmélység 2-3 cm száraz talajokban, keverékek esetén mélyebbre is helyezhetjük. A csírázás 3-5 napon belül indul meg megfelelő talajnedvesség esetén. A vetésidő június végétől az első fagy előtti 1 hónapig terjedhet – érdemes legalább 10 hetet hagyni a fejlődésének. A talaj feletti részek a vetés után 3-4 héttel zárulnak össze. Kontrollja megfelelően hideg tél esetén elfagyással, anélkül gyomirtással (2,4-D és glifozát hatóanyagok) történhet.

Tűrőképesség

A retek a viszonylag rossz vízvezető képességű talajoktól és a jó vízelvezető talajokig számos talajviszonyt kibírnak. A nedves talajt és a belvizet nem preferálják. Rossz termőképességű talajon nem teljesítenek jól.  Az elfagyás -4 és -6 Celsius fok között következik be. Ha későn vetjük, akkor a mélylazítás hatásait nem használjuk ki teljesen, azonban még így is jelentős mennyiségű nitrogént vehet fel a növény. A kisebb retkek nagyobb eséllyel áttelelnek, főleg ha hó vagy szármaradvány borítja őket.